Fenyő Miklós adott interjút a Tatabánya Pontnak, melyben beszélt a pályájáról, 46 év dalairól, az eseménydús zenéről. Az interjúból megtudhatjuk, hogy mi is mozdította ki a világot a négy sarkából és hogy miért jó ma példaképnek lenni.

Tatabánya Pont: Járt-e már Tatabányán, és ha igen, milyen emlékei vannak városunkból?

Fenyő Miklós: Számtalanszor jártam Önöknél: fellépéseken is, de magánemberként is. Emlékszem több futball-mérkőzésre, amelyek közül sajnos sokat a Bányász nyert az én kedvenc csapatom ellen... Ma is odatalálnék könnyen a Stadionba.

Tatabánya Pont: Az Amerikai Egyesült Államokban járt iskolába, de aztán mégis itthon telepedett le s kezdett zenélni. Minek köszönhető a hazatérése?

Fenyő Miklós: A szüleim döntöttek úgy, hogy hazaköltözünk. De addigra, amikorra egy tinédzser elkezd önállóan gondolkodni, szabad gondolatai támadnak, addigra már itthon voltunk. Elég gyorsan sikerült megismerni nyilvánosságot, hiszen a Hungária egyik napról a másikra lett sikeres, amit nem volt egyszerű egyébként feldolgozni, és közben rájöttem, hogy ez az a nyelv, amelyen ki tudom magam fejezni, ez az a közeg, ahol alkothatok.

Tatabánya Pont: A szakmai pályája talán bármelyik fiatal zenésznek, énekesnek példaértékű lehet: 20 évesen lett az első komoly slágere, és így 60 felett még mindig ennyire aktívan zenél...

Fenyő Miklós: Amikor 20 évesen egy fiatal kiír magából egy érzést, amelyből sláger válik, az adott korban a 20 éves srác nem tudja azt feldolgozni... Én innen számítom a pályám, a "Csavard fel a szőnyeget"-től, ami mára a magyar házibulik himnusza lett több ismerősöm szerint. De ekkor ezt nem lehetett előre látni, többek között, mert nekünk nem voltak elődeink, akik példaképeink lehettek volna – minden friss volt, új, lázadó, provokatív, minden szabad volt! Mára példaképpé válni nagyon jó dolog - bár nekünk lehettek volna ilyen példaképeink! Nekünk más körülményeink voltak, máshogy kellett-lehetett érvényesülnünk, mint a maiaknak. Más természetű akadályaink voltak. Inspirációt szinte csak külföldről kaptunk, de tudtuk, hogy magyar nyelven akarunk megszólalni; eltelt jó pár év, mire megtaláltuk a magunk hangját, mire egyedi, felismerhető lett a stílusunk. Ez a legfontosabb, enélkül nem lehet évtizedeken átívelő pályát létrehozni, de még ez az egyéniség sem garancia. Ma a nagy számok törvénye alapján kibújhat valami jó is abból a sok-sok fiatal kezdeményezésből, amit látunk-hallunk, ebben bizakodhatunk.

Tatabánya Pont: Annyira aktív, annyi műsora forog aktuálisan: musicalek, lemezek, milyen műsorral jön hozzánk?

Fenyő Miklós: Akik ismerik a koncertjeimet, tudják, hogy eseménydússág, mozgalmasság jár együtt a jó zenével: hangsúlyos zenekari kísérettel, vokállal megtámogatva szólalnak meg a 46 év dalai. A kezdetektől a cölöpökön út az egészen új dalokig. Nem lehet mindent eljátszanunk, hiszen akkor hetekre ide kellene költöznünk a közönséggel együtt, hiszen közel 500 dalt publikáltam pályám során.

Tatabánya Pont: Mit üzen a tatabányai közönségnek?

Fenyő Miklós: Azt üzenem nekik, hogy szeressék a rocknrollt, illetve aki még nem szeretett bele, az legyen nyitott eziránt a jelenség iránt, amely az 1950-es években kimozdította a világot a négy sarkából, összekovácsolt egy generációt, és így öröklődik ma is tovább generációról generációra. Üzenem, hogy hallgassák úgy a dalaimat, hogy ennek a zenének még volt értelme:

Összejövünk, hogy ne legyünk szét!

Holicsek Szilvia